A húsvét ünneplése

posted in: Miserend | 0

A kereszténység legnagyobb ünnepének megünneplése a liturgiában is hangsúlyos szerepet kap. Az ünneplés nagyhéten folyik, melynek kezdete a virágvasárnap.
 „ Az emberek megváltásának és Isten tökéletes megdicsőítésének művet Krisztus főképpen a húsvéti misztérium által vitte végbe, amikor halálunkat halálával megtörte, és az életet föltámadásával újjá szerzette. Ezért az Úr szenvedésének és föltámadásának szent három napja az egész egyházi év tetőpontjaként tündöklik. Ahogy a vasárnap csúcspontja a hétnek, úgy csúcspont a húsvét ünnepe a liturgikus évben.” (AN 18)

 Virágvasárnap:

 Tartalma: Jézus bevonul Jeruzsálembe. A nép királyként köszönti, pálmaágat lenget, hozsannát énekel.
 A liturgia: A főmise barkaszenteléssel kezdődik. Felhangzik az evangélium, majd körmenetet tartanak. Szép lehetőség, hogy a templomon kívül gyülekeznek, onnan vonulnak ünnepélyes menetben a templomba. A szentmisében felhangzik a passió.
 Eredete: A zarándoknaplók tanúsága szerint Jeruzsálemben húsvét előtti vasárnap délután körmenetben vonultak fel az olajfák hegyére, ott felolvasták az Úr városba való bevonulásának evangéliumát, majd pálmaágakat lengetve, énekelve lejöttek a városba, a szentsír bazilikába, és ott egy könyörgéssel fejeződött be az esemény „lejátszása”.
 
 Nagycsütörtök:

 Ezen a napon a templomokban csak egy szentmise mondható az esti órákban. A székesegyházakban délelőtt van az olajszentelési mise.
 délelőtt: olajszentelése mise. A püspök papjaival együtt misézik (koncelebrál) A prédikáció után a papi ígéretek megújítása történik. A papság visszaemlékezik szentelésére, felszítva magában a kézföltétel által nyert kegyelmet.
 olajszentelés: (helye a liturgiában a felajánlás előtt vagy az áldozás után. Esetleg külön az egyes olajokat – a betegek olaját a kánon végén, az keresztelendők olaját az áldozási könyörgés végén, majd a krizmát.)
 Az olajokat ünnepélyes menetben hozzák be, majd a püspök megáldja. A szentmise végén ünnepélyes menetben viszik ki.
 Este: Ünnepélyes szentmise az utolsó vacsora emlékezetére. Ebben a szentmisében mindenki a maga szolgálatának megfelelően vesz részt. A mise a szokott módon kezdődik. Dicsőségre megszólalnak a harangok és az orgona, majd a húsvéti vigília dicsőségéig elhallgatnak. A homília után lehetőség van a lábmosás szertartásának elvégzésére.
 A szentmise végén az Oltáriszentségek ünnepélyes menetben viszik őrzési helyére. A szentmise után csendes szentségimádás végezhető együtt virrasztva az olajfák hegyén imádkozó, vérrel verejtékező Krisztussal.
  A szent három nap liturgiája tulajdonképpen egy liturgia, hiszen csütörtökön   nem fejeződik be a liturgia – nincs áldás – pénteken se keresztvetés az elején, se   áldás a végén, a vigília szertartás pedig nem keresztvetéssel kezdődik.
 
 

Nagypéntek ( Urunk szenvedésének ünneplése)
  (Csonkamisének nevezik, mert nincs átváltoztatás)
  Ezen a napon az egyház nem mutat be szentmisét, semmilyen szentséget nem   szolgáltatnak ki, kivétel a bűnbocsánatszentsége és a betegek kenete.
 Délelőtt egyes helyeken szokás a nagypénteki zsolozsma közös elimádkozása
 Délután – ha alkalmas 3 órakor – keresztúti ájtatosságot tartanak
 A szertartás:
 Bevonulás – leborulás az oltár előtt – könyörgés
 I. Igeliturgia: János passió a középpontban
  homília
  Egyetemes könyörgések – az egész világért – 10 könyörgés
 II. Hódolat a szent kereszt előtt
  Kereszt leleplezése
  Hódolat a  kereszt előtt – a liturgia csúcspontja
 III. szentáldozás
  Elhozzák az oltáriszentséget az őrzési helyéről
  Mi Atyánk elimádkozása – áldozás
 A szertartás végén szentsírmegnyitás
  Monstrancia a szentsírnál, tüllfátyollal letakarva.
 Nagyszombat
  Ezen a napon az Egyház Jézus sírjánál időzik. Szentmise ezen a napon nincs,   szentségeket nem szolgáltatnak ki, kivétel a bűnbocsánat szentsége és a    haldoklók ellátása. A templom sötét, az oltár megfosztva áll, csend van. Az Úr   a sírjában nyugszik, hívei őrzik azt.
  Egyes helyeken szokás délelőtt a nagyszombati zsolozsma közös elimádkozása.
 
 Húsvéti Vigília ( nagyszombaton este, lehetőleg  már sötétben kezdhető)
 I. Fényünnepség
  1. Tűzszentelés
   Az új tűz az ószövetség után következő újszövetséget jelképezi.     Szimbóluma Krisztus feltámadásának.
  2. A Húsvéti Gyertya felszerelése.
   A húsvéti gyertya vastag viaszgyertya, melyen kereszt, alfa és omega    jelek, a dátum, és öt tömjénszeg látható. Az öt tömjénszeg az öt sebet    jelképezi. Az alfa és az omega, a kezdet és a vég, a görög ABC első és    utolsó betűje. Mindez a templomon kívül történik
  3. körmenet
   Ünnepélyes menetben vonulnak be a sötét templomba. Háromszor    éneklik: Krisztus világossága. mindannyian felelnek: Istennek legyen    hála. Először a papság, majd a hívek gyertyáit gyújtják meg,     harmadszorra a templom összes fénye kigyullad
  4. Húsvéti örömének
   Húsvét örömének, titkának megéneklése ünnepélyes formában
 II. Igeliturgia
  

 A liturgia 7 ószövetségi és 2 újszövetségi ( szentlecke és evangélium)    olvasmányt ír elő. Az olvasmányok után zsoltáréneklés és könyörgés    hangzik el. Az ószövetségi olvasmányok felvázolják az      üdvösségtörténetet kezdve a teremtéstől a kivonuláson át a prófétai    jövendölésekig. ( vehető csak 3 ószövetségi olvasmány)
   Az utolsó ószövetségi olvasmány könyörgése után felhangzik a Glória,    melyre megszólal az orgona és a harangok, mint nagycsütörtökön.    Majd a misekönyörgés, a szentlecke, ünnepélyes alleluja és az     evangélium következik.
 III. Keresztség liturgiája
   Az  ókeresztény időkben, amikor felnőtteket kereszteltek, ezen az     éjszakán történt a keresztség kiszolgáltatása.
   A keresztelőkúthoz vonulnak, ahol már elő van készítve a víz. Ha van    keresztelendő, a nevükön szólítják őket. Mindenszentek litániája,    vízmegáldás, – keresztelés külön hitvallással – keresztségi ígéretek    megújítása, vízzel való meghintés. A keresztségi liturgia lezárásaként a    hívek könyörgése hangzik fel.
 IV. Eucharisztia liturgiája.
   A szokott módon folytatódik a szentmise
 V. Feltámadási körmenet ( közép-európai hagyomány)
   Örömünk betetőzéseként kimegyünk az utcára, hogy mindenkinek    megmutassuk, mekkora öröm ért bennünket, mekkora kegyelemben    részesültünk.

Remélem, eléggé bemutatja a lituirgikus ünneplést.

A hagyományos legenda szerint a harangok nagycsütörtökön este mennek Rómába, és szombat este érkeznek vissza.
A legenda alapja, hogy nagycsütörtök estétől  a húsvéti vigíliáig nem szólnak a harangok.

 

( Fülöp Ákos)